A terhesség ötödik heténél tartunk, a papírforma szerint pedig a hetediknél. Ez utóbbit kell bediktálni az orvosnál, ha netán kérdezik, és miért ne kérdeznék, mi pedig elmerenghetünk rajta, hogy mennyire az elején vagyunk a dolgoknak, mégis mennyi minden történt már velünk, és bennünk. Kezdjük magunkat igazán terhesnek érezni és szörnyen bosszantó, hogy a külvilág semmit sem vesz észre rajtunk. S bár a nehezén, azaz az első 12 héten még nem vagyunk túl, de az első trimeszter felét azért kipipálhatjuk. No para!
A dolgok összejöttek...
Vérmérsékletünktől függően sok minden foglalkoztathat minket, saját magunkon és a babszemnyi gyerekünkön kívül persze. Kezd beszippantani minket a ’mit ehetünk és ihatunk meg’ kérdés, valamint a milyen gyógyszert vehetünk be a migrénünkre, lázunkra és ezernyi bajunkra. És bár a google a barátunk, érdemes az aktuális kérdéseinket összegyűjteni és feltenni az orvosunknak, aki megnyugtatóbb és hitelesebb választ tud adni egy-egy kérdésünkre, mint Amálka 27 a fórumról. Mert bajunk, úgy érezhetjük, van elég, itt az idő azonban, hogy önmegtartóztassunk és ne vegyünk be szíre-szóra mindenféle gyógyszert. És persze itt az ideje, hogy letegyük a cigit és az alkalmankénti poharat is, ettől a sok változástól pedig tényleg másképpen érezhetjük magunkat, amellett, hogy tényleg mások kezdünk lenni.
Úgy érezhetjük magunkat, mintha egész nap egy kőfejtőben törtük volna a követ 12 órán keresztül, és már a Dr House alatt csipegetünk a kanapén félálomban. Egész nap szédeleghetünk, az agyunk pedig átvált szelektív üzemmódra és önkényesen csak az maradhat meg az emlékezetünkben, amit ő fontosnak vél. Leginkább semmi, vagy az sem. A toalettel még mindig furcsa a viszonyunk, nemcsak ölelgetjük, de sokat pisilünk még mindig. Nagy dolgokban viszont ellenkező dolgok történhetnek, szorulással küzdhetünk, ami legalább olyan rossz, mintha ránk jönne a szapora. Végül pedig, hogy feltegyük a koronát az állapotunkra, a hormonális változásoknak köszönhetően olyanok lehetünk, mint kamaszkorunkban, csodálatos pattanásaink lehetnek.
Ha a tükörbe nézünk, határozottan látjuk a változást. Persze csak mi, mert a különbség még nem szembetűnő, a derék megvastagodhat ugyan, és a hasunk is nagyobb lehet, de főleg azért, mert nem tudjuk és akarjuk már behúzni az eddig is meglévő pocakunkat. A buszon persze még nem adják át a helyet, de ne legyenek illúzióink, később sem lesz nagyobb a lelkesedés…
Fejlődés turbó sebességgel
A babáról, akiről egy bizonytalan képünk már lehet is, amint egy szürke hangyatömegben ott sötétlik egy halvány zsizsikes foltként, szóval gyermekünk erőteljesen fejlődik. Már majdnem 1,5 cm és szinte minden szerve kezd kialakulni. A 31. napon a kéz kezd kézzé formálódni, leelőzve ezzel a lábak fejlődését. Már nemcsak egy dudor látható a helyén, hanem elkülönül a váll és a kar, valamint az ujjak körvonalai is megjelennek. Az orr és a felső álkapocs is elkezd fejlődni, a szem helyén pedig sötét folt jelenik meg. A retinában kezdenek kialakulni az idegek, miközben az agy is rohamosan fejlődik. A gerincvelő és a gerinc ebben a fejlődési szakaszban gyorsabban nő, mint a test többi része, ez adja az embrió furcsa formáját, de a farok rész egyre jobban eltűnik, nagy megkönnyebbülésünkre.
A méhlepény is megkezdi a működését, valamint a gyomor is fejlődésbe lendül, előkészítve a terepet a későbbi töltött káposztáknak és a nem is olyan távoli jövő Túró Rudijainak. A méhlepény egyébként innentől kezdve komoly munkát fog végezni, rajta keresztül halad át minden az anyából a magzatba és igazán szép méreteket ölthet a szülésig, átlagosan 18 cm átmérőjű és 2,5 cm vastag.
Ne is csodálkozzunk tehát, ha úgy érezzük magunkat, mint egy mosott rongy, testünk óriási energia bevetéssel segíti a baba a fejlődését. Nekünk pedig mit kell tennünk, azonkívül, hogy legszívesebben felfalnánk az egész hűtőt, hogy utána vissza is adjuk a porcelán mikrofonnak? A kötelező és ajánlott orvosi vizsgálatokról majd a következő részben mesélünk.
foto: BabyCenter.com
